Budapest, te drága!
Ötszáz kilogramm mézet adományoztak az erdélyi árváknak a „Legyen minden nap mézes nap” kampány keretében.
A méhészek által felajánlott négyszáz kilogramm mézadományhoz további száz kilogrammot ajánlott fel az Agrármarketing Centrum, így összesen ötszáz kilogramm mézet adományoztak a Dévai Szent Ferenc Alapítvány árváinak az Agrárminisztérium (AM), az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), az Agrármarketing Centrum (AMC) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által szervezett őszi „Legyen minden nap, mézes nap” mézfogyasztást ösztönző kampány keretében. A méhészek védőszentjét, Szent Ambrust minden év december elején jótékonysági rendezvényekkel és adományozásokkal ünneplik az ország méhészei.
A legenda szerint a IV. században élt Szent Ambrus püspököt még csecsemőkorában egy méhraj zúgta körül, amint a ház udvarán pihent. A méhek rátelepedtek a bölcsőjére, s teljesen ellepték a gyermeket, de a kicsi Ambrust egyetlen méhecske sem szúrta meg és semmi baja sem esett. Ambrus később nagy ember, püspök, és remek szónok lett, ezért is nevezték őt mézajkú prédikátornak. Minden évben december 7-e a méhészek védőszentjének ünnepe. Ambrus nap környékén a méhészek különböző jótékonysági akciókkal hívják fel a figyelmet a méz élettani hatásaira, táplálkozásunkban betöltött szerepére. Az eseményt idén dr. Bognár Lajos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg Szécsényben.
A programon részt vett és beszédet mondott Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese, aki kiemelte: az adventi várakozás időszaka alkalmat ad arra is, hogy a két hónapos kampány végén ne csak a méz élettani, hanem lelket melengető hatásairól is beszéljünk. „A Szent Ambrus napi jótékonyság keretében a dévai árváknak ajándékozott fél tonna mézzel ennél lélekemelőbb módon nem is koronázhatnánk meg a karácsonyi készülődést. Ez a pillanat nem csupán az örömszerzésről, hanem a köszönetről is szól, amely mindazokat illeti, akik az elmúlt két hónapban a kampány sikeréért dolgoztak és hozzájárultak ahhoz, hogy ezt a csodálatos élelmiszert minél többen megismerjék”- tette hozzá.
A megnyitón felszólalt még Szandai József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Nógrád Megyei Igazgatóságának elnöke, Dr. Bagó József, Nógrád megyei főjegyző, Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, Szemerits Eszter mézkirálynő, valamint Böjte Csaba ferences rendi szerzetes. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány életre hívója megköszönte azt az 500 kg mézadományt, amelyet a szervezők az erdélyi árvák javára ajánlottak fel. A megnyitó után a résztvevők megkoszorúzták a méhészek védőszentje, Szent Ambrus szobrát.
Magyarországon 20 ezer méhész és mintegy 1,2 millió méhcsalád gondoskodik a méztermelésről, amely évente, az időjárás függvényében 15-30 ezer tonna mézet jelent. Ennek a mennyiségnek mindössze 20-25%-a fogy el itthon, a többit külföldön értékesítik. A belföldi mézfogyasztás hozzávetőlegesen 1 kg/fő/év, miközben az Európai Uniós átlagfogyasztás 1,7 kg. A kiváló minőségben és mennyiségben rendelkezésre álló hazai méz fogyasztásának ösztönzése ennek okán is kiemelt jelentőségű. A méz rendkívül egészséges élelmiszer, természetes antibiotikum, baktériumölő és gyulladáscsökkentő hatását szakirodalmi adatok igazolják.
Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész kezdeményezése nyomán hagyományteremtő szándékkal alapították meg a Cziffra György Fesztivál díjait 2017-ben, amelynek célja a pályájuk elején álló tehetségek támogatása, valamint a legnagyobb kulturális értékeket felmutató emberi teljesítmények elismerése mind erkölcsileg, mind pedig anyagi hozzájárulással. A zsűriben hazánk elismert és nagyra becsült művészeit, tudósait és intézményvezetőit tisztelhetjük. A nemes ügy két önkormányzat támogatásával valósulhat meg, melyek Budapest Főváros 13. kerületi Önkormányzata és a Kőbányai Önkormányzat.
“Örülök, hogy Cziffra György szellemi örökségét tovább építve olyan jövőbe mutató programokat sikerült elindítanunk – támogatóink segítségével –, mint a mesterkurzusok, vagy a Cziffra Fesztivál díjai, amely által eddig több mint 10 millió forint összeggel volt lehetőségünk támogatni a pályájuk elején álló fiatal művészeket, valamint elismerni a legnagyobb kulturális értékeket felmutató emberi teljesítményeket” (Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész, a Cziffra Fesztivál alapító-művészeti vezetője)
A Cziffra Fesztivál Tehetség-díja évente 2 zeneművésznek ítélhető oda, 32 éves korig, kimagasló egyéni teljesítményért. A Cziffra Fesztivál Életműdíja évente 2 személynek ítélhető oda, életkori megkötés nélkül. Az egyik díjat egy zeneművész, a másikat egy pedagógus, menedzser vagy kulturális szervező érdemelheti ki. A Tehetség-díj bruttó 1.000.000 Ft pénzjutalommal és emlékplakettel, az Életműdíj bruttó 500.000 Ft pénzjutalommal és emlékplakettel jár.
Minden évben kiosztják továbbá a 18 év alattiaknak járó Cziffra Fesztivál Ifjú Tehetség-díjat, amely bruttó 300 ezer forintos pénzjutalommal és emlékplakettel jár.
A díjátadóra ünnepélyes keretek között kerül sor a Cziffra Fesztivál gálahangversenyén, 2020. február 23-án 19:30-kor a Zeneakadémia Nagytermében.
Az elmúlt években a következő művészeket/szakembereket díjazta a zsűri:
Tehetség-díj: Ránki Fülöp zongoraművész (2017), Kállai Ernő hegedűművész (2017), Devich Gergely gordonkaművész (2018), Horti Lilla operaénekes (2018), Szabó Marcell zongoraművész (2019), Pusker Júlia hegedűművész (2019)
Életműdíj: Vásáry Tamás zongoraművész (2017), Jakobi László csellóművész, hangversenyrendező (2017), Ránki Dezső kétszeres Kossuth-díjas zongoraművész (2018), Csonka András, a Zeneakadémia Kulturális Igazgatója (2018), Becht Erika zenepedagógus, zongoratanár (2019), Jandó Jenő Kossuth-díjas zongoraművész (2019)
A jelöléseket legkésőbb 2020. 01. 15-ig várják, a jelölés módjáról és feltételeiről részletesen a Cziffra Fesztivál honlapján itt található információ:
